MAX GEHRT-ÜZEM

1.A MAX GEHRT VÁLLALAT: AZ ÜREGES TEST GYÁRTÁSTÓL (PAPÍRGYÁRTÁS) A FEGYVERGYÁRTÁSIG

A TERÜLET MAX GEHRT-TOL VALÓ MEGVÁSÁRLÁSA ELOTT

Az uhlandstraßei terület története a glauchaui vállalkozó Max Gehrtol való megvásárlás elott a következo idovonalon látható.

1910 körül	az elso épületegyüttes felépítése – L/B/H 48/32/17 m, 4 emelet, 2 hajó
1915.09.20.	a vállalkozás bevezetése a cégjegyzékbe mint Gesellschaft für Papierhohlkörper und Maschinenanlagen mbH, a Magdeburgban lévo fo telephely fióktelepe, üzletvezeto: Peter Ernst Winnertz

1. kép: Cégjegyzék, 313. oldal

2. kép: Papyroplast-gyár Penigben, 1925 körül

1916	a penigi Papyroplast-gyár újjáépítésének terve
1929	Deutsche Papyroplastwerke A.G. Penig (Sa.), a Metropole Industries Ltd. London részvételével
1932 körül	egy második épületrész felépítése – L/B/H 22/21/9 m, csarnok, részben alagsorral
1935	egy további épületrész felépítése – L/B/H 27/13/15 m, 4 emelet, alagsor nélkül
1936	a csogyártással foglalkozó glachaui üzletember, Mex Gehrt megszerzi a területet vasúti csatlakozással

A GLACHAUI MAX GEHRT CSOIPARI KERESKEDÉS

A cipésznek tanult Max Gehrt (született 1863 október 4-én Glauchauban, meghalt 1941 május 16-án) 1886-ban egy csoipari kereskedést (rongy és papír) jelentett be foglalkozásként Glauchauban, az Oberen Muldenstraße-n. Késobb megszerezte a Kaisergasse 14 (1894, ma Thomas-Müntzer-Gasse) és a Kaisergasse 13 (1906) területét. A csoipari kereskedés utólag fémhulladékkal, színesfémmel és acélrúddal bovült. Max Gehrt megvette a Kaisergasse 14-gyel szomszédos papírmalmot és 1936-ban Penigben egy területet az Uhlanstraße-n vasúti csatlakozással. A cég ma is muködik mint Entsorgungfachbetrieb [ártalmatlanító létesítmény] Max Gehrt, még mindig a Thomas-Müntzer-Gasse 13 alatt Glauchauban. 1999 óta Ursula Kristek a tulajdonos, született Gehrt.

HULLADÉKANYAG KERESKEDÉSBOL FEGYVERGYÁR

Mivel – a náci Németországot fenyegeto katonai vereség miatt – minden hadköteles férfi, és ezzel a munkaképes férfiak legtöbbje a Wehrmachtban teljesített szolgálatot, az egész birodalomban súlyos munkaerohiány lépett fel a fegyvergyártásban. Ezért a nemzetiszocialisták egyre több kényszermunkást iktattak be, így a Max Gehrt-üzembe is.

1944-ben a Max Gehrt csoipari kereskedés penigi telephelye fegyvergyártó vállalkozássá alakult át. Repülogépalkatrészeket állítottak elo a dessaui székhelyu Junkers Flugzeug- und Motorenwerke AG (JFM) számára. Az, hogy az akkori cégtulajdonos együttmuködött-e ebben a korszerusítésben - és ha igen, milyen mértékben -, vagy ezt a nemzetiszocialista hatóságok rendelték el, ezidáig tisztázatlan.

Már 1944 nyarától dolgoztak ott mindenekelott a szovjet Oblast (térség) Nowgorodból származó asszonyok és férfiak, akik miután a németek elfoglalták Lettországot, a Generalbezirk Lettlandhoz [a Reichskomissariat Ostland lettországi képviselete] tartoztak. Kezdetben kb. 450 munkást szállásoltak el a Langenleuba-Oberhainban lévo barakktáborban. A magyar zsidó kényszermunkások érkezése (1945 január 12/13.) elott a szovjet civil munkások egy részét a valamikori „Grüne Linde“ vendégházba a Chemnitzer Straße 71-be vezényelték át, a másik részét a Richard Berger Zweigwerk-be Herrnsdorfba (Wolkenburgnál). Az akkori „csak a Szovjetunióból érkezo háborús menekültek részére“ igazolványok azt engedik feltételezni, hogy ezek a lett munkások önként jelentkeztek. Lehetséges, hogy a második Szovjetunió általi megszállás elol menekültek (az elso 1940 nyarán történt), mert a Vörös Hadsereg 1944 júniusában átlépte a lett határt. A Max Gehrt-üzemben azonban dolgoztak még horvátok és olaszok is.

2. A MAX GEHRT-ÜZEM 1945 UTÁN

A Max Gehrt-üzemre, valamint az elodjére és utódjára alig emlékeztet még valami, mivelhogy 2011-ben a rég nem használt épületet lebontották. A terület 1945 utáni használatáról a következo idovonal mesél röviden.

3. kép: Max Gehrt-üzem, 1945 április, forrás: TimeLife, Fotós: David E Scherman, Original ID: TimeLife_image_115941730

1947-48	a Junkers-berendezések szétszerelése
1949	Max Gehrt KG Rohstoffhandel
1950-es évektol 2007-ig	VEAB Volkseigener Erfassungs- und Aufkaufbetrieb [ártalmatlanító- és felvásárló üzem], az Altenburger Kraftfutterwerk und Getreidehandel [koncentrált takarmány- és gabonakereskedés] (ALKA) GmbH jogutódja
1950 után	egy további épületrész felépítése – L/B/H 5,5/4/3,5 m; falszerkezet építése
1965 körül	egy további épületrész felépítése – L/B/H 16/16/13 m, csarnok, alagsor nélkül
2011	az épület lebontása